Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
Nagypéntek
Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a "csonka mise". Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány.
Nagyszombat
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a "nagyszombati liturgia" kifejezés téves. A katolikus időszámításban szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik.
Húsvétvasárnap
Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem csak egy, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még pünkösdig húsvéti idő van.
Húsvéthétfő
Húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá (például: locsolkodás).
Húsvétkor böjt van, ami azt jelenti, hogy nem lehet enni húst. De itt Magyarországon a húsvéti ételek a főt sonka, főt tojás, fonott kalács, néhol száraz kolbász, édességek. A locsolkodás alkalmával a fiúk vízzel lelocsolják a lányokat. Napjainkban különböző parfümökkel szoktak locsolkodni, hogy a lányok, asszonyok "el ne hervadjanak". A lányok hímes tojást adtak régen, amiket kézzel festettek, díszítettek. Ma már csokitojás, csokinyuszit adnak.
Készítette: Szabó Luca 8. a
